katonaballada

a katonaélet nehézségeiről, büntetések elszenvedéséről, erőszakos katonafogdosásról, hazától távol bekövetkező halálról stb. szól. A 16. sz.-tól az I. világháborúig énekelt katonaballadák nagyon sokfélék. A korábbiakban az epikus elbeszélő jelleg dominál (históriás ének, → történeti ének és → ballada), az utóbbiak erősen líraizálódtak (→ katonadal). A katonaballadák előzményei a hódoltság kori vitézi énekekben lelhetők fel. Egyik virágkora valószínűleg a 17. sz. végétől a kuruc korral bezáruló időszakra tehető. Ezt bizonyítják a 18. sz.-i kéziratos énekeskönyvekben fellelhető nagyszámú népies hangvételű epikus dalok, amelyek a katonaélet eseményeit legnagyobb teljességgel tükrözik. 17. sz. közepi eseményre utal Kádár István éneke, aki II. Rákóczi György 1658-ban elesett vitéze volt:

Szörnyü nagy romlásra készült Pannónia,

Kinek, mint tengernek, megáradott habja,

Sok bunak, bánatnak körülvett nagy árja,

Mert a vitézeknek esett ma egy hija.

Ködi Farkas János szerzeményének folklorizálódott változatait Erdélyben és a Dunántúlon jegyezték fel. Különösen kedvelt az → al-dunai székelyek körében, ahol lakodalmakban is énekelték. – Hasonlóképpen 17. sz.-i Basa Pista balladája, amelynek szövege ugyancsak II. Rákóczi György idejére, a sikertelen lengyelo.-i hadjáratra utal:

Megölték Basa Pistát

Fejedelem katonáját,

Ut szélin hótan találták,

Lengyelországnak határán.

(Diósd, v. Szilágy m.)

Egyetlen feljegyzésből ismert. Versformája, ritmusa a kurucdalokéval egyezik. 1760 körüli forrásból, Mária Terézia korából való a Generális zurrekció c. parasztvers, amely a háborúsággal járó terheket panaszolja el (→ panaszdal). Az erőszakos katonafogdosás több katonaballada témája. Egy moldvai katonaballada szerint az anya ládába rejtette fiát, de mégis katonakézre került, onnan pedig a tömlöcbe. A kiszolgáltatottság másik kifejezésmódja a kényszerűségből vállalt katonaság:

Hát leszek katona,

De nem jó szüvemből,

Szógálom a császárt

Nagy kételenségből.

Az erőszakkal elfogott, börtönbe zárt katona panasza (Már minálunk verbuválnak kötéllel) országszerte ismert katonadal (verbunkos). A katonaballadák más része → rabének vagy → keserves. Az utóbbi száz év hagyományában megtalálható katonaballadák a katonadalokkal és a szabadságharcra utaló → negyvennyolcas dalokkal egységet alkotnak, csak néhány epikusabb megformálású (pl. a világosi fegyverletételről, az ország veszéséről szólók) mutat balladai sajátságot. – Irod. Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok (Bp., 1952).