kendermagcséplés

a beérett anyakender magjainak szabaddá tétele a magháztól (bugától). A napon vagy kemence tetején alaposan kiszárított anyakender szárait többnyire ponyvára fektetik úgy, hogy a magházak sorban egymás mellé kerüljenek. Általában kézicséppel, gyakran azonban csak egy bottal, → mosósulyokkal addig verik, amíg a magok kiperegnek. Ez az eljárás nagyjából egybeesik a → csép elterjedési területével. Az Alföldön és ahol a → nyomtatás volt a szemnyerés fő módja, a szérűre vagy egy ponyva közepére kitett gyalogszékhez, mosószékhez (→ mosás), esetleg csak egy tuskóhoz vagy deszkához 2–3 szál kórót összefogva hozzáverdesik a magházakat. Elvétve előfordul felföldi és dunántúli vidékeken, hogy a kendert kiszerelt szekérkerék küllőihez verdesik. A szabaddá tett kendermagot szelelőrostán tisztítják meg.