zöldághordás

a tavasz megjöttét jelképező vagy köszöntő énekes, táncos, esetleg dramatikus felvonulás. Az ország É-i területein a kisze kivitele és a villő behozatala formájában (→ kiszehajtás, → villőzés), a Dunántúlon, főként D-i részén zöldághordás és leányjátékok formájában. Az egész ország területén ismeretes mint gyermekjáték. Vannak példák arra, hogy az egyház és az iskola hasonló felvonulásokat rendezett, mikoris egyházi énekek kíséretében vitték a közösen levágott barkaágakat → virágvasárnap vagy az ún. májusi vagy pünkösdi ágakat → pünkösdkor a templomba (Göcsej, Szarvas). Fő ideje a húsvéti és pünkösdi ünnepkör. A szokás játékmenetének lényege a falun való végigvonulás zöld ágakkal vagy virágokkal. Leányok vagy leányok és legények együtt mennek. Ketten kaput formálnak karjukkal, a többiek átbújnak alatta, közben énekelnek. A játék szövege attól függően, hogy mikor járják, húsvéti, ill. pünkösdi szövegelemeket tartalmaz. A jellegzetes gyermekjátékszöveg és -dallam rendkívül összetett és változékony. A → hidas játék-párbeszéd és a → Bújj, bújj zöld ág gyakori szövegelemei. Romlottabb változataiban már csak a szövegben szerepel a zöld ág vagy már ott sem. Gyermekjáték-változatai többnyire már sem időhöz, sem helyhez nincsenek kötve. A Balaton környékén zöldágjárás néven helyenként még szokásban van. A nagylányok, ill. lányok és legények a falu végén sorakoznak, páronként kezetfogva, kezükben friss zöld ággal. A sor végén a két legnagyobb lány tartja a kaput. A sor két vége felelgetve énekli a hidas mestert vagy a Bújj, bújj, zöld ág... kezdetű énekeket, közben átbújnak a kapun. A „Jőjj átal...” strófát ugyancsak váltakozva mondják. A refrén a szokás idejére utal:

Ma vagyon, ma vagyon

Piros húsvét napja,

Holnap lesz, holnap lesz

a második napja...

Az Abaúj megyei Pányokon fendijózás a szokás neve: pünkösd másnapján a lányok összefogódzva mennek végig a falun, miközben énekelnek és két lány „kaput tart”. A közeli erdőig mennek, ahol gallyakat törnek, amit azután visszafelé jövet az utcán eldobálnak. Úgy is mondják: májust járnak. (→ még: fák) – Irod. Kerényi György: The Melody Core of Ushering in Summer in Transdanubia (Zoltan Kodály Octogenario Sacrum, Bp., 1962); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek–népi színjátszás (Bp., 1964).