újszülött

Az újszülött gyermeket megszületése után a féltő gondoskodáson kívül azonnal körülvették → mágikus eljárásokkal is, amelyeknek az volt a céljuk, hogy befolyásolják a kicsi majdani életútját, tulajdonságait. Így pl. bundára fektették először, hogy göndör haja legyen; hideg vízzel öntötték le, hogy ne legyen fázós; vörös borral mosták az arcát vagy piros almát érintettek hozzá, hogy piros képű legyen; imakönyvet érintettek hozzá, hogy vallásos legyen, ha felnő; a fiút gyalupadra tették, hogy jó fúró-faragó ember legyen; ha leány az újszülött, sok fiúnevet kiáltottak el, hogy könnyen férjhez menjen nagykorában. – Fontos feladata volt a → bábának, hogy megnézze, nem született-e foggal az újszülött, mert az ilyen gyermekről azt tartották, hogy → táltos lesz (ezt a gyenge fogacskát ki kell szedni – tartották régen). (→ még: szülés, → fürösztés, → csecsemőkor, → gyermekágy, → váltott gyerek) – Irod. Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon (Bp., 1899); Istvánffy Gyula: A borsodmegyei palócok (Ethn., 1911); Kiss Lajos: A szüléssel, kereszteléssel és felneveléssel járó szokások, babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyről (Ethn., 1919).