Felső korlát: szárazon van-e a táborhelyünk, nincs-e egy nemrégen levonult áradás után hordalékkal, uszadékkal, iszappal borítva. {Erős áradáskor általában a víz sebessége is sokkal nagyobb, ezért felfelé csak módjával! (*Döme*)}
A Petőfi rádióban minden nap 13 óra után van időjárás- és vízállásjelentés. Ha a számok nem is mondanak neked semmit, a várható vízállás alapján megállapítható, hogy mennyire árad/apad a víz.
A http://www.datanet.hu/hydroinfo/vituki/info címen is találsz egy vízállás-homepage-et.
A Magyar Televízió Képújságja (Képújság) a 256. oldalon közöl magyarországi vízállás-adatokat. A Duna Televízió Dunatextje a Duna budapesti vízállását adja meg, az ORF teletextje pedig az osztrák Duna-szakaszét. (Illetve ez utóbbi 1997. decemberétől nem adja, talán majd ha jön a szezon.)
Ha a budai alsó rakpart víz alatt van (6 méteres Budapesti vízállás fölött), akkor nemigen fox táborhelyet találni a Duna-kanyarban. A helyzet ebből a szempontból kb. 4 méternél kezd fokozódni.
{Ha valaki nem szeret számokkal bíbelődni, és ha ugyanazon folyó mellett lakik, az ottani vízállás alapján saccolhat. Én pl. a budai rakpartlépcsőkhöz képesti vízszintből szoktam megsaccolni a Bajait. (*Döme*)}
Még egy jó ötlet Dömétől vízállás-ügyben a Túranapló c. résznél.
Minél hosszabb egy túra, annál kevésbé tudunk előre számolni az időjárással, pl. egy régen eltervezett kéthetes útra lehet, hogy akkor is elindulunk, ha cigánygyerekek potyognak, mondván, hátha. Ugyanez másképp: ha már ott vagyunk, és beköszönt az esős évszak, valószínűleg kitartunk. Éppen ezért úgy kell készülni (lelkileg és csomagolásilag - utóbbiról l. később), hogy túléljük a zord időket is, lehetőleg víg kedélyállapotban.
A havat le lehet söpörni, a szelet vissza lehet fújni, de az eső az makacs dolog. Ha esőben evezünk, előbb-utóbb csuromvizesek leszünk, még esőkabátban is, mert a mozgástól egyrészt valahol csak befolyik a víz, másrészt megizzadunk a dunsztban. Keelboatban pedig mindeközben a gurulóülés elkezdi rágcsálni az esőkabátot.
Védekezzünk a napsütés ellen. A vízről visszaverődő napsugarak, továbbá a szél és az esetleg vizes bőrfelület miatt itt sokkal nagyobb a leégés veszélye. Ráadásul a csónakban nem könnyű grillcsirke módjára forgolódni, így a Nap felőli oldalunk nagyobb strapának van kitéve.
Viseljünk világos színű vászonsapkát vagy szalmakalapot. (Vigyázat, a nagy karimába belekaphat a szél; applikáljunk rá "állpántot".) Nagy kánikulában be is vizezhetjük a fejünket (a finnyásabbak nem folyó-, hanem ivóvízzel). Nem árt a napszemüveg sem (lehetőleg barna, és nem kék üvegű).
Mindig kenjük be magunkat magas fényvédő faktorú napozókrémmel. A felhős idő csalóka, akkor is le lehet égni. Ha nem muszáj, 11 és 15 óra között ne legyünk tűző napon. Az érzékeny bőrűek vigyenek hosszú ujjú, vékony fehér inget és nadrágot (leégés után köpönyeg...).
{A nyak és a tarkó leégésének elkerülésére használhatunk a légiósokhoz hasonló öltözetet: a sapka/kalap alá egy pólót/törölközőt betéve az eltakarja a nyak és a váll szabadon maradt felületeit. Hogy kisgatyából kilógó combunk ne égjen meg (ui. kvázi merőleges a napsugarakra), letakarhatjuk valami vékonnyal (pl. póló) Nesze neked ózon-lyuk! (*Döme*)}
A napsütés és a szél kiszáríthatja az ajkakat, vigyünk tehát szőlőzsírt is magunkkal. {Ugyanez igaz az egyéb bőrökre is, ezért legyen nálunk valami jó testápoló. (*Döme*)}
Készüljünk fel az éjszakai hidegre meleg hálózsákkal, vastag zoknival. Ha nem kapucnis a hálózsák, a hálósipka sem megvetendő.
Távoli, zord tájakon (mint pl. Németország vagy Ausztria) nagyon gyorsan változhat az időjárás; ilyet itthon csak a bolondos áprilisban tapasztalhatunk. Egy órán belül a felhősség 0% és 100% között többször váltakozhat. (Kremsnél evezgetve [Duna, Ausztria, 1998 fkm] konstatáltuk, hogy szép időnk van, csak a hegyek között gomolyog egy sötét pamacs. Odajött azonban hozzánk egy motorcsónak, és a vezetője idegesen hadonászva magyarázta, hogy sürgősen kössünk ki. Mire kiértünk a partra, már tombolt a vihar, és zuhogott az eső.)
Lásd még: Időjárás prognózis (*Zöld kaland*)
