daloskönyv, nótáskönyv, verseskönyv

a népi kéziratos (ritkábban nyomtatott) énekeskönyvek egyik típusa, világi dalszövegeket és verseket tartalmazó gyűjtemény. Az irodalmi kéziratos → énekeskönyvek divatja a 16–18. sz.-ban volt, népi megfelelőiké a 19. sz.-ban kezdődött és a fiatalság kisebb részénél máig tart. A népi daloskönyv tartalma, formája rendkívül változatos: divatos → magyar nótákat, különféle városi → műdalokat, hazafias és irodalmi → verseket, kisebb számban → katonadalt, → népdalt, → találós kérdést, → verses leveleket tartalmaz, egyesek saját alkotásaikat (vers, rigmus, köszöntő stb.) másolják bele; utóbb már mai kuplékat, sanzonokat és divatos városi műdalokat is; kivételesen időjárási és egyéb feljegyzéseket. (Az utóbbiak régen inkább a Biblia, a naptár vagy a ponyvafüzetek üres lapjaira, széleire kerültek.) A daloskönyv voltaképpen többnyire iskolai füzet, esetleg kitépett lapok összefűzött gyűjteménye; egyes helyeken a → ponyva, a naptár és az álmoskönyv verses lapjait is daloskönyvnek nevezik. Külön válfaja a → katonakönyv, a → vőfélykönyv és legújabb divat az emlékkönyv, ez azonban az előzőknél is vegyesebb és személyesebb tartalmú. A kéziratos daloskönyvekbe több tucat, olykor több száz szöveget is bemásolnak, néha évtizedeken, sőt nemzedékeken át is folytatják. Lényegében a daltanulást könnyíti meg, máskor közösen olvasgatják, ill. hallgatják, egymásnak kölcsönzik, kimásolják belőle a tetszetősebb darabokat. Főként fiatal lányok kedvelik, továbbá katona vagy katonaviselt férfiak. Fokozott jelentősége és szerepe van a munkásmozgalomban, főként a nyomtatott formáknak. (→ még: agrármozgalmi dal, → munkásmozgalmi dal; → népi verselő) – Irod. Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Bp., 1941); Ujváry Zoltán: Egy sárréti népi kéziratos versgyűjtemény (Élet és Művelődés, Debrecen, 1959); Ujváry Zoltán: Népi kéziratos verseskönyveink (Műveltség és Hagyomány, I–II., 1960); Erdész Sándor: Népi verselők Szabolcs-Szatmárban (Szabolcs-Szatmári Szle, 1968).

Nyomtatott daloskönyv

Nyomtatott daloskönyv