borotválkozó tükör

TARTALOM

borovicska

borotvatok, borotvatartó

egy vagy két borotva elhelyezésére szolgáló, fából faragott és gyakran díszített eszköz. Régibb formája hasáb alakú kihúzható fedéllel. Ezt a formát Európában már az i. sz. első évezredében használták. Múzeumaink a 18. sz. derekáról őrzik legrégibb példányait. Újabb formái egyik végükön faszeggel rögzítettek, egy vagy több részből állnak, félrefordítható fedéllel vannak ellátva. Fedelüket gyakran úgy szerkesztik, hogy csak akkor nyitható ki, ha valamelyik részét elmozdítják. Készítőik között mesterembereket, falusi fúró-faragókat és pásztorokat egyformán találunk. A legrégibb, kihúzható fedelűek díszítése főként vésett, ékrovásos mértanias formákból (fűrészfogak, rozetták stb.) áll. A félrefordítható fedelűeket → ékrovással, → karcolt díszítéssel, → spanyolozással, → vésett díszítéssel készítették, → domború faragással, néhány esetben → ólmozással, csontmunkával díszítették. A karcolt, spanyolozott és domborúra faragott borotvatokok készítésében a dunántúli pásztorok jeleskedtek. Díszítményeik között a mértanias szegélydíszt, a stilizált virágot, az emberábrázolást, a hazafias és vallási jelképeket egyformán megtaláljuk. Az Alföldön váltak gyakorivá a könyv alakú borotvatokok oldalt vagy hosszanti irányban egyik vagy mindkét lapján kihúzható, egy vagy két fedéllel, karcolt, festett, ritkán spanyolviasszal színezett díszítéssel. Ezeknek a könyv alakú borotvatokoknak egyikében-másikában a borotválkozáshoz szükséges ecset, szappan és bajuszpedrő számára is van hely. Készítettek hasáb alakú, falra akasztható borotvatokot is, amelynek a felső vége volt nyitott. Ugyancsak falra akasztották az őz lábáról lehúzott bőrből készült vagy lenyúzott mókusbőrből való borotvatokot. Bihari szűrszabók szűrposztóból rátétes díszű borotvatokot is készítettek. A szomszéd népek is mind a kihúzható, mind a félrefordítható fedelű borotvatokokat készítették és használták. – Irod. Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói (A Janus Pannonius Múz. Évkve, Pécs, 1961); Manga János: Magyar pásztorfaragások (Bp., 1972).