Mátyás-mese

→ Mátyás király személyéhez nemcsak → történeti mondák és → anekdoták, hanem különböző, → népmeseként számon tartott szüzsék is kapcsolódnak: → tündérmesék („Mátyás király és Toldi”: AaTh 725), → novellamesék (→ okos parasztleány, az: AaTh 875, → igazmondó juhász, az: AaTh 889, „A nyolc garas beosztása” (Focus): AaTh 921A, „A legjobb barát és a legnagyobb ellenség”: AaTh 921B, „Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus”: AaTh 921B*, „Mátyás király meg a csillagász”: AaTh 921C*, → megfejt bakkecskék, a: AaTh 921F*, „Huncut, aki meg nem eszi a kanalát”!: AaTh 921G*, → cinkotai kántor, a: AaTh 922 stb.), → trufák és bolondmesék („A rest leány”: AaTh 1370A*, „A kakas felosztása”: AaTh 1533, „A kőleves”: AaTh 1548, „A visszafordulás”: AaTh 1557, „A megfelezett ütlegek”: AaTh 1610, „A szegény és a gazdag ajándéka (A nagy tök és a négy ökör)”: AaTh 1689A, „A fává vált kard”: AaTh 1736A, „Mátyás király lustái”: AaTh 1950). Indokoltnak látszott, hogy a fent felsoroltakon kívül még néhány formai és tartalmi szempontból mesének tekinthető Mátyás-mondánkat is a nemzetközi → népmese-katalógus e célra fenntartott számához (AaTh 921, ill. MNK 921*) soroljuk. Ide kerültek tehát a Mátyáshoz kapcsolódó novellamesék (→ rablótörténet) mellett az anekdoták, → hazugságmesék, → szólásmagyarázó mesék és trufák, amelyeknek ma még a nemzetközi népmese-katalógusban állandó helyük nincsen, sőt olykor mondajellegű események is, amelyek végső helye csak a Magyar Népmese-katalógus, ill. Történeti Mondakatalógus elkészülte után dől el. Mátyás-mesének tekintettük tehát Ortutay Gyula előmunkálatai alapján a következő típusokat: „Mátyás király és az öregember (Messzie-e még a messzi? – Juhány bácsi?)”: MNK, 921 I*a–b, „Mátyás király és a fiatal bíró”: MNK, 921 II*, „Mi van legtöbb a világon? (orvos)”: MNK, 921 III*, „Mátyás király és a kolozsvári bíró”: MNK, 921 IV*, → Egyszer volt Budán kutyavásár: MNK, 921 V*, „Mátyás király vendégségben (belenyúl a házigazda előtt a tálba)”: MNK, 921 VI*, „A megtrágyázott lencse”: MNK, 921 VII*, „A zálogba tett mente (biblia)”: MNK, 921 VIII*, „Mátyás király és a mutatványos”: MNK, 921 IX*, „Mátyás király vöröshagymát kapáltat (Mátyás király Gömörben)”: MNK, 921 X*, „Mátyás király mint kerekes (szekeres)”: MNK, 921 XI*, „Mátyás király és a kamarás”: MNK, 921 XII*, „A szegény ember földje az uraságé között volt”: MNK, 921 XIII*, „Az urak meg a nádas”: MNK, 921 XIV*, „Vérré válik, mint barátban a lencse”: MNK, 921 XV*, „Mátyás király kölest hord”: MNK, 921 XVI*, „Mátyás király napszámban”: MNK, 921 XVII*, „Mátyás király a szállásadó cigányoknál”: MNK, 921 XVIII*, „Mátyás király Monokon (A gróf helyett inkább a szegény embernél száll meg)”: MNK, 921 XIX*, „Mátyás király és a gyomorbajos püspök”: MNK, 921 XX*, „Mióta kell az üres kocsinak a terhes szekér elől kitérni?”: MNK, 921 XXI*, „Az ingyen nem temető pap és Mátyás király”: MNK, 921 XXIIa*, „Az ingyen nem keresztelő pap és Mátyás király”: MNK, 921 XXIIu*, „Csóri csuka, nincsen mája!”: MNK, 921 XXIII*, „Az egy évig álló strázsa”: MNK 921 XXIV*, „Mátyás ujja mint tengelyvégszeg”: MNK, 921 XXV*, „Egy font hús”: MNK, 921 XXVI*, „A lánygyermek is örökölhesse apja vagyonát”: MNK, 921 XXVII*, „Mátyás király és Király Mátyás”: MNK, 921 XXVIII*, „Hogyan osztotta be életét az öregember?”: MNK, 921 XXIX* (BN, 922 III*). – A Mátyás-mesék száma még minden bizonnyal növekedni fog. Már címük is elárulja szociális beállítottságukat és magyarázza Mátyás király és a hozzá fűződő történetek népszerűségét. A király a szegényemberek gyámola a felettük hatalmaskodókkal, támaszuk a nyomorúsággal szemben. – Irod. Tóth Béla: A magyar anekdotakincs (I–VI., Bp., 1898–1903); Jókai Mór: A magyar nép élce szép hegedűszóban (Bp., 190410); Ortutay Gyula: Magyar népköltészet (III., Bp., 1955); Ortutay Gyula–Dégh Linda–Kovács Ágnes: Magyar népmesék (III., Bp., 1960).