{II-2-476.} VI. A VÁROSIAS MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY KULTURÁLIS TÜKRE:
A MAGYAR SALON


FEJEZETEK

A közművelődési családi lapok társaságában, többségében azok munkatársaival jött létre ez a revü típusú folyóirat, mely a nyolcvanas évek legszínvonalasabb közművelődési lapja, egyúttal a magyar nemesi és polgári középosztály közös szellemi orientációjának hű tükre volt. Középosztálybeli, nagypolgári és értelmiségi olvasóközönsége éppoly kiterjedt volt, mint akár a legalacsonyabb igényű Képes Családi Lapoknak vagy a polgári középosztály családi lapjának, az Ország-Világnak: harmadik kötete 1885-ben már tízezer példányban jelent meg. Ez a folyóirat nem családi lap, hanem valóban egy magyar szalon akart lenni: társaságilag összeillő emberek művelt, de nem tudományos csevegési fóruma a világ és elsősorban a magyar kultúra dolgairól. Fennállása első három évében a középosztály polgári fikciója szerint vitáztak írásai a magyar társadalom fontos kérdéseiről, 1887 után azonban olyan szalon lett, amilyen egyedül létezhetett ebben a korban Magyarországon: részben arisztokrata, részben arisztokrácia utánzó.