bányászepika

a bányászok folklórjának prózai része. 1. Nagyobbik része → hiedelemmonda és a → bányaszellemhez kapcsolódik. A hiedelemmondák másik csoportja a paraszti hagyományból került a bányászfolklórba, csupán külsőségekben alakult a bányászélethez. Pl. a) a bányász és a → lidérc; az általánosan ismert lidércmonda bányászszereplővel. b) → ördög a bányászmondában. A bányában megjelenő ördögöt robbantással ijesztik el a bányászok. c) A → kígyókirály koronája vagy a → kígyókő gazdaggá teszi a bányászt. d) A Szentivánéjjel megnyílt föld elnyeli egy bányász kislányát, majd a következő évben a feleségét. Egy év múlva szabadulnak, sok kincset hoznak, de elfelejtenek nevetni. e) Varázsvesszővel keresik a kincset. f) → ördöngös bányász mondák. – 2. → Történeti mondák: a) Bányaalapításról szóló → kincsmondák. Pl. Szénégető arany tulipánt talál. Leás a földbe, új gazdag rézbányát lel. Fiai erkölcstelensége miatt a bányatörpék leviszik a mélybe az ércet, megszűnik a bánya. b) Török mondák. Pl. a törökök kincs reményében elpusztítják a várost, de a kincset nem találják meg, mert a bányászok befalazták. c) → Betyármondák. A bányászok körében igen népszerűek, noha bányavonatkozásuk nincs. Valószínűleg a bányászok erős történeti tudata és hőskultusza az oka. d) Mondák Borbáláról (a bányászok védőszentje) és Prokopról, az első (nagy erejű) bányászról. – 3. Mesék. Kevés számú → tündérmese és → legenda, némelyik bányászkörnyezetbe helyezve. – 4. → „Igaz” történetek, → élménytörténet sztrájkokról, vezetők ugratásáról, a régi bányászéletről, ünnepekről. Gazdag epikus anyagot ismerünk, amely egy-egy szellemes mondás, ügyes tett emlékének legendás, anekdotikus továbbélése. A bányászepika magja német eredetű, miként a hazai bányászságé is. A földművesből lett magyar bányászréteg színezte saját hagyományaival ezt a folklórt, de ennek elütő jellege máig megmaradt. – Irod. Vargha Károly–Rónai Béla: A föld alatti birodalom (Pécs, 1956); Nagy Dezső: A dobsinai „bulénerek” mondáiból (Népr. Közl., 1957); Vargha Károly–Rónai Béla: A furfangos bányászlegény (Pécs, 1961); Bácskai Bosnyák Sándor: Baranyai bányászok meséi és elbeszélései (Népr. Közl., 1963).