túlvilágjárás

népmesékben és → hiedelemmondákban egyaránt előforduló motívumlánc: eleven ember „testi valóságban” (vagy csak a lelke) jár a túlvilágon (pokoljárás), és vissza is tér onnan. A következő mesetípusok tartalmazzák: pl. → életre-halálra jó barátok (AaTh 470), a nagy bűnös (→ Megölő Istéfán: AaTh 756), a Nap sógorai (552A***) (→ állatsógorok) és a pokol kályhafűtője (AaTh 475). A túlvilágjárásról szóló mesék és mondák között gyakran teljesen elmosódik a határvonal, bizonyos szövegek teljes joggal sorolhatók mindkét műfajba. A túlvilágjárás lényeges motívumai mindkét műfaj alkotásaiban közösek. Jellegzetes mondacselekmények: a) Káromkodós ember megálmodja, hogy meg fog halni. Meghagyja, hogy ne temessék el. Három napig fekszik kiterítve, utána életre kel. Többé nem káromkodik. Elmondja, hogy a másvilágon járt, mindent megmutattak neki, de egy titkot nem árulhat el. Amikor kíváncsi feleségének elmondja, meghal. – b) Az életre-halálra jóbarátok mesetípus mondai változatai. – c) Fösvény, gazdag ember fiának a lakodalmán a menyasszony megtudja, hogy „ördöngös” családba került. Felakasztja magát. Véget vetnek a lakodalomnak, a vőlegény a cigányokat kifizeti (vagy nem fizeti ki), és egy várakozó fekete hintóba ülteti. A hintó a levegőbe emelkedik, s a pokolba érkezik, ahol a lakodalom folytatódik. A cigányok az istállóban megtalálják a gazdag földesurat, ló képében. Az nekik adja a gyűrűjét és üzen a fiának, hogy milyen kegyes cselekedettel kerülheti el az ő sorsát. Javasolja a zenészeknek, hogy itt a pokolban fizetségül szemetet (zsák kavicsot) kérjenek. Ez a földön arannyá válik. A fia megváltozik, segíti a szegényeket. – d) Egy embert álmában valaki (Énokh próféta, angyal) elkalauzol a másvilágra, ahol korábban meghalt hozzátartozóit, ismerőseit látja. – e) A túlvilágjárások jellegzetes motívuma (hogy ti. a másvilágon eltöltött idő e világon sokszorosának számít) sajátosan jelentkezik a következő mondában: Két bányásztestvér közül az egyik Amerikába megy. Halálhíre érkezik, testvére meg akar győződni a hír igazáról. Megjelenik neki egy bányatörpe (→ bányaszellem), aki vállalkozik arra, hogy megmutassa azt a bányát, ahol a bátyja dolgozott. Elindulnak a föld mélye felé s az út végén megtalálják a szén alatt a bányászt. Öccse ugyanazon az úton tér vissza, de a bányából kijőve nem ismer rá a külvilágra. Kiderül, hogy 48 évig volt távol. Parodisztikus túlvilágjárás a → templom a pokolban ördög meséje. – A túlvilágjárás a → halottlátó hiedelemkörének is lényeges alkotóeleme. A téma irodalmi előfordulása a → Tar Lőrinc pokoljárása. – Irod. Balassa Iván: Karcsai mondák (UMNGy, XI., Bp., 1963).