| Védett növények | TARTALOM | Az állatvilág kutatása |
FEJEZETEK
Az ország ezeréves fennállásának megünneplésére a tudósok elhatározták, hogy összeállítanak egy könyvsorozatot, amely Magyarország állatvilágának a 19. század végén ismert teljes leírását tartalmazza. A latin és magyar nyelvű, számos szerző által írt mű lett A Magyar Birodalom állatvilága. A Magyarországból eddig ismert állatok rendszeres lajstroma 961 oldalon, összesen 20 573 faj leírását közli. A könyvsorozat, ahogy a tudományban ismerik, a Fauna Regni Hungariae, minden olyan állatfajt felsorol és röviden jellemez, amelyet az akkori magyar állam területén megfigyeltek, begyűjtöttek vagy a szakirodalomban jeleztek. Az áttekinthetőség kedvéért nyolc körzetre osztották a századforduló Magyarországát: I. Regio Centralis, II. R. Pannonica, III. R. Septentrionali-occidentalis, IV. R. Septentrionali-orientalis, V. R. Transylvanica, VI. R. Banatica, VII. R. Croatica, VIII. R. Adriatica. Minden állatcsoportot (osztályt vagy rendet) rövid állatföldrajzi vázlat előz meg magyar és latin nyelven, a magyar faunára vonatkozó irodalmi áttekintéssel együtt, majd az állatcsoport minden egyes fajának tömör, latin nyelvű ismertetése következik. Nem sokkal a munka megkezdése (1894) után nyilvánvalóvá vált, hogy a millenniumi ünnepségekig rendelkezésre álló két év nem lesz elegendő a mű megírására. Nem azért, mert a tényleges írás, szerkesztés és kinyomtatás ennyi idő alatt nem végezhető el, hanem mert kiderült, hogy számos állatcsoport olyan kevéssé ismert, hogy tudományos leírásuk még hosszú évek kutatásait igényli. Így történhetett meg, hogy csaknem 25 év kellett a faunasorozat befejezéséhez. Az 1918-ra elkészült mű hosszú évtizedekre meghatározta a magyar állattani kutatások irányát, és mind a mai napig a Magyarország állatvilágával foglalkozó kutatások alapja.
Az egyes kötetek témáját, íróját, és a szóban forgó állatfajok számát az alábbiakban lehet összefoglalni.
{II-89.} V. Űrbelűek (Coelentarata)
A kötetek szerzői koruk legjelesebb zoológusai, az egyes állatcsoportok specialistái voltak, akik egész életüket az illető állatok kutatásának szentelték. Nem egy közülük a Természettudományi Múzeum munkatársa volt, s szinte mindegyikük nemzetközi hírnévnek örvendett.
A Magyar Birodalom állatvilága felosztása tükrözi a korabeli rendszertani felfogást (pl. a „férgek” egy csoportban), de már így is kitűnik az ízeltlábúak s azon belül is a rovarok nagy száma. Soós Lajos neves zoológus az Ezeréves Magyarország (1896) c. könyvben ezt írja: „meglepő s egyben megdöbbentő arányszám (t. i. a rovarok 80%-os részesedése), mert arra vall, hogy a rovarok vitalitása messze felülmúlja az összes többi állatokét, … más szóval korunk, melyet közönségesen az ember korszakának szoktak nevezni, valóságban a rovarok korának volna nevezhető”. Elgondolkodtató sorok, melyek az egész állatvilág diverzitásának (sokféleségének) mai ismeretében még inkább igaznak tűnnek.
| Védett növények | TARTALOM | Az állatvilág kutatása |