Ha a hajószemélyzet létszáma ötnél több, a hajó vezetője köteles a személyzet feladatait tűz, lékesedés és vízből mentés esetére riadótervben szabályozni. A riadótervet
- ismertetni kell a személyzettel,
- a hajón jól látható helyen ki kell függeszteni,
- a személyzet változásakor, de havonta legalább egyszer, gyakoroltatni kell.
A hajó vezetője a riadóterv gyakorlásának tényét köteles a hajónaplóba bejegyezni.
1. A Dunán tilos a tutajközlekedés és a faúsztatás.
2. A tutajon megfelelő méretű táblán fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét, címét és azt úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét partról olvasható legyen.
3. Az ereszkedő tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani.
4. Tutajt személyszállításra használni tilos.
5. Fát úsztatni az illetékes hajózási hatóság engedélyével szabad. Az úsztatás szabályait határvízen a 13. melléklet tartalmazza.
1. A csónak és a vízi sporteszköz építésére, felszerelésére és biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezéseket a Szabályzat 16. és 17. melléklete tartalmazza.
2. A csónak vagy a vízi sporteszköz vezetője köteles gondoskodni arról, hogy induláskor az rendelkezzen az üzemeltetéshez szükséges felszereléssel és műszakilag megfelelő állapotban legyen.
3. A csónakot indulás előtt vízteleníteni kell.
1. Menetben levő csónakot vagy vízi sporteszközt (fürdés céljából is) csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.
2. A vízi járművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban.
3. A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni.
4. A csónakban tartózkodó, úszni nem tudó és a motoros vízi sporteszközön közlekedő személy köteles mentőmellényt viselni.
5. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni. Azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről köteles gondoskodni.
6.A sportegyesület edzője felelős a vezetése alá tartozó, 14. életévüket be nem töltött sportolók közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban előírtak megtartásáért.
7. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, a motoros vízi sporteszköz vezetését kijelölt zárt pályán szabad oktatni és gyakorolni.
1. Az illetékes hajózási hatóság vízisí-, illetve vízi sporteszköz pályát jelölhet ki.
2. Ha a kijelölt pálya zárt minősítésű, a pályát bójákkal kell körülhatárolni. A bóják kihelyezéséről és a pálya biztonságos üzemeltetéséről az engedélyes köteles gondoskodni.
A zárt pályán csak az engedélyben meghatározott vízi járművek közlekedhetnek.
3. Motor nélküli légijármű vízről vontatása vízi repülőtéren vagy a hajózási hatóság által arra kijelölt vízi sportpályán végezhető.
4. Vízisível és vízi sporteszközzel folytatott verseny rendezésére a 9.14 cikkben valamint a Szabályzat 12. mellékletében foglalt rendelkezések az irányadók.
1. Kishajóval, motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, légijárművet vontatni abban az esetben szabad, ha
a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,
b) a vontatókötél a vízi/légi járművek műveletképességét nem gátolja,
c) a vontatókötél a vontatott vízi/légi járműről is könnyen kioldható, illetőleg a vontatást a hajózási hatóság engedélyezte és ezt a vontató vízijármű hajólevelébe bejegyezte. A légijármű vízi vontatásra való alkalmasságát és a vízi vontatás repüléssel kapcsolatos feltételeit - a vízijárművön rögzített bekötési (vontatási) ponttól - a légügyi hatóság határozza meg.
2. A légijárművet, vízisít vagy más hasonló eszközt vontató vízijármű közlekedésére - a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a motoros vízi sporteszközökre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
3. A vízen vontatott személy mentőmellényt köteles viselni.
4. A 6.35 cikk 2. pontjában meghatározott kísérő csak a hajóvezető által kijelölt, 14. életévét betöltött személy lehet.
A kísérő köteles a vontatott személyt folyamatosan figyelni, a felmerülő veszélyekre figyelmeztetni és számára a hajóvezető utasításait továbbítani.
5. A légijárművön tartózkodó személy a le- és felszállásra igénybe vett víziút felett mentőmellényt köteles viselni, vagy - ha erre kiképezték - olyan ejtőernyőrendszert is használhat, amely tartalmazza az automatikusan feltöltődő vízi mentőeszközt.
1. Fürdésre - vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal - kijelölt vízterületen hajóval közlekedni a 2. pontban foglaltak kivételével tilos.
2. Fürdésre kijelölt vízterületen hajó akkor közlekedhet, ha a telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik, vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a hajó a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.
1. A vízi mentőszolgálat mentőmotorosként csak annak minősített motoros vízijárművet használhat.
2. A vízi mentőszolgálatot ellátó mentőmotoros a 16.03 és 16.05 cikkben meghatározott vízterületeken csak a vízi rendészet, az Országos Mentőszolgálat vagy saját figyelőszolgálatának riasztására közlekedhet. A riasztás útvonalengedélyként szolgál.
3. A vízi mentőszolgálat mentőmotorosa megkülönböztető jelzésként köteles viselni:
a) egy 0,4*0,4 m méretű fehér lobogót, amelyben a középen elhelyezett vörös kereszt szárai 0,3-0,3 m hosszúak, illetőleg 0,1 m szélesek, továbbá
b) a riasztás ideje alatt - elsőbbségi jogának jelzésére - a 3.36 cikkben előírt jelzés helyett a 3.49 cikk szerinti villogó sárga fényt.
1. Légijármű gépi hajtású vízijárműként - a kényszerhelyzetet kivéve - a vízi repülőtér területén kívül nem közlekedhet.
2. Ha a gépi hajtású légijármű - kényszerhelyzetben - a vízi repülőtéren kívüli vízterületen közlekedik, a kitérési szabályok alkalmazása szempontjából kisgéphajónak minősül.
3. A légijármű a vízi repülőtéren kívül - a fel- és leszállást kivéve - géphajó kíséretével, vagy vontatmányban közlekedhet.
4. A vízi repülőteret a 16. fejezetben foglalt tilalmak és korlátozások figyelembevételével a hajózási hatóság jelöli ki a más jogszabályokban előírt engedélyek bemutatását követően.
5. A vízi repülőteret a Szabályzat 7. mellékletének A.1. jelzésével és radarreflektorral ellátott, sárga színű bójákkal kell körülhatárolni. A bóják kihelyezéséről az üzemeltető köteles gondoskodni.
6. A kijelölt vízi repülőtér a hajózási hatóság által meghatározott feltételeknek megfelelő és a légügyi hatóság által jóváhagyott repülőtérrend alapján, az előírt repülési-szakmai feltételekkel üzemeltethető.
1. A bérbeadó felel vízijárműve hajózásra alkalmas állapotáért.
2. A bérbeadó vagy az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybevevő) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszköz(öke)t átvette.
3. A bérbe adott vízijárműről, ha annak vezetése képesítéshez kötött, a bérbeadó vagy megbízottja köteles naplót vezetni. Ebbe be kell jegyezni a vízijármű nyilvántartási számát vagy azonosító jelét, az igénybevétel kezdetét és végét, valamint a bérlő személyi adatait (név, lakcím, személyi igazolvány- vagy útlevélszám, hajózási képesítés megnevezése, száma, érvényessége).
1. Utasok be- és kiszállását a hajó vezetője a hajózási hatóság által személyforgalomra megnyitott kikötőhelyen engedélyezheti.
2. A be- és kiszállás tilos, amíg arra a hajó vezetője vagy megbízottja engedélyt nem ad.
3. A hajó vezetője a hajózás biztonságát, az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztető személyt az utazásból kizárhatja.
4. Utasokat szállító személyhajóval vontatni, vontatmányban haladni, tolni és mellévett alakzatban közlekedni csak a hajózási hatóság engedélyével szabad.
5. Veszélyes árut utasokkal, illetve a személyzeten kívüli más személyekkel együtt szállítani tilos.
Forrás: Hajózási Felügyelet