leányélet

a nagylánysorba kerüléstől a férjhezmenésig tartó életszakasz (→ még: korosztály, leányélet → korcsoport, leányélet → leányavatás, → leányillem). Attól függően, hogy a lány milyen társadalmi réteghez tartozó családba született bele (→ belenevelődés), az életszakasz megélésének módjai igen eltérőek. Munkakörét, baráti kapcsolatainak teljességét, mentalitását és magatartásának jegyeit, habitusát a családi státusához mérik, várják el és – egyéni, a természetéből vagy meggyőződéséből következő kiválása, szembenállása, ellenszegülése esetén – megkövetelik. Életének ebben a szakaszában rendeződnek át kapcsolatai a közösség nagylányra vonatkozó normái szerint; magatartásának legfontosabb rendezője a közelgő → házasságkötésre való felkészülés; eladó lány lesz belőle. Az iskolát kijárt lány számít általában nagylánynak, de a ref.-oknál pl. a → konfirmáció, másutt pedig a → leányavatás stb. emeli át a felnőtt lányok sorába. Némely vidéken elvárják tőle, hogy családjában felnőtthöz mért munkát végezzen (→ családi munka) és megalapozza jövőjét (megszerezze → hozományát), akár otthon marad szülei gazdaságában és háztartásában dolgozni, akár → cselédnek, napszámosnak, szolgálónak stb. szegődik. Megváltozott helyzete számos külső jelben tükröződik: nagylányosan „kiruházzák”, a legények udvarolhatnak neki (→ udvarlás), mulatságba (→ bál) járhat, a templomban beállhat a nagylányok közé, → fonóba járhat stb. Dolgát megkönnyíti és a nagylánysorba való átkerülést gördülékenyebbé teszi, hogy korosztályával és korcsoportjával együt járja meg ezt az utat. – A leányéletet kísérő → szokások változatosak. A legények életvitelével szemben azonban inkább az intimitás, a várakozás jellemzi őket. – Irod. Kiss Lajos: A szegény asszony élete (Bp., 1941); Szendrey Ákos: A népi társadalom tagozódása (Ethn., 1937); Szendrey Ákos: A népi élet társas összejövetelei (Ethn., 1938); Kresz Mária: A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban (Népr. Tanulm., 1949); Iváncsics Nándor: Peresztegi legény- és leányavatás (Soproni Szle, 1960); Katona Imre: „Népi politechnika” (Pedagógiai Szle, 1961); Ruitz Izabella: A parasztifjúság társasélete a Bódva vidékén (1880–1950) (Ethn., 1965–66); Németh Imre: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája (Arrabona, 1966).