keresztút

1. → kálvária – 2. A magyar → népi hitvilágban bizonyos nevezetes helyek fontos szerepet játszanak; bizonyos → mágikus eljárásokat csak meghatározott helyeken lehet (vagy hatásos) elvégezni. Ilyen fontos, a → hiedelemmondákban is gyakran szereplő színhely a keresztút. Leginkább → boszorkányokkal összefüggésben említik: a keresztúton meg lehet látni Szent György napján éjfélkor a boszorkányokat; ott lehet a boszorkányságot megtanulni; ott gyűléseznek a boszorkányok. Éjjel a keresztúton járókelő állatlan lóval, → kísértettel, állatalakot öltött boszorkánnyal találkozhatott. A keresztútnál viaskodtak a → táltosok is. → Jóslásokat is végeztek a keresztúton: pl. a leányok az utolsó karácsonyesti harangszókor, pontban éjfélkor kimennek a keresztútra, s ott meglátják jövendő sorsukat, ugyanakkor, ha a fülüket a földre szorítják, meghallják jövendőjüket. Ha a → vaj köpüléskor nem ment össze, akkor a keresztútra vitték ki köpülni. A → népi gyógyászatban főleg bőrbetegségek (→ kelés) és a → zsébre gyógyításában volt szerepe: ide helyezték a beteg bőrfelülettel kapcsolatba hozott tárgyakat: almát, pénzt stb. (→ még: rontás másra hárítása)