kender (lat. Cannabis sativa)

1. Mo. legfontosabb háncsrosttartalmú ipari növénye. Kenderföldnek jó minőségű, általában mélyebb fekvésű területet választanak. A kendert kézzel vetik, olyan módon, mint a gabonaneműeket. Vagy a friss szántásra szórják és beboronálják, vagy elsimított szántásra vetik és bekapálják. Amikor a növény színe zöldből sárgára vált, kinyűvik (→ kendernyövés). Ezután kerül sor az áztatásra és a földolgozásra. – Őshazája Közép-Ázsia. Európába a népvándorlással jutott el. A magyarság már a honfoglalás előtt megismerte, fonaláért és olajos magváért termesztette. A Kárpát-medencében elsősorban a középső, a déli és a keleti területeken terjedt el, míg a nyugati és északi részeken a → len maradt a fontosabb rostnövény. A kender évszázadokon át a legjelentősebb háziipari növénye volt a magyar parasztgazdaságoknak. Termesztése a nyomásrendszeren kívül, rendszerint a település közelébe eső határrészen, külön erre a célra kijelölt területen folyt (→ haszonföld). Ezek emlékét ma is számos földrajzi név őrzi (Kenderes, Kendereskert, Kenderesföld stb.). Többnyire kis területen termesztettek kendert, annyit, amennyit az őszi munkák után a tél folyamán egy család föl tudott dolgozni. Az önellátó paraszti kendertermesztést a múlt század második felétől a terjeszkedő gyáripar szorította vissza. – Irod. Bátky Zsigmond: A kender és len, a kukorica és a burgonya elterjedése hazánkban (Föld és Ember, 1921); Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Népr. Közl., 1963). – 2. A kenderrel kapcsolatos hiedelmek (→ hiedelem) és → mágikus eljárások alapgondolata általában az analógia (→ mágia), a hasonlóság elve. A kender vetéséhez a magot húshagyó kedden kell előkészíteni. Így húshagyókor (→ farsang) magasra ugrálnak, táncolnak, hosszú tésztát főznek a levesbe, sok helyre mennek vendégségbe, kenderpozdorját tesznek a kerékvágásba, hogy hosszú legyen a kender. A vetést → előírások és tilalmak (→ tilalom) szabályozták: legalkalmasabb nap a néphit szerint a vetésre a péntek, még jobb, ha olyankor se nap, se hold nem volt az égen. Azt tartották, hogy a meztelenül, szótalanul, új agyagfazékból vetett kender hoz jó hosszú szálú termést. Azt jósolták, hogy ha febr. végén hosszú jégcsapok vannak, akkor hosszú lesz a kender. A néphit szerint → Szent Anna napján szakad meg a kender töve, s attól kezdve nem nő, csak sárgul. A zöld kender ágyba tévre a bolhásság ellen hasznos – tartotta a népi gyakorlat. – A kendermagot felhasználták a → rontásnál is.

Kenderszárítás (Magyarcsaholy, v. Szilágy m.)

Kenderszárítás (Máréfalva, v. Udvarhely m.)

Kenderszárítás (Etéd, v. Udvarhely m.)