rakodómunkás

különféle szállítóeszközökkel (uszály, vasúti kocsi, teherkocsi, tehergépkocsi stb.) fuvarozott áruk és anyagok ki- és berakását végző alkalmi bérmunkás. Ismertebb köztük a → zsákoló. Úgyszólván csak az uszálynál dolgozó rakodómunkásról tudunk bővebbet, holott több tucat specializált foglalkozási ág alakult ki. A hajózási rakodómunkások egy része a gépesítés, lovas vontatás miatt átszakosodott → hajóvontatókból lett. Egyébként is igen változatos és egyben változékony összetételű munkásréteg volt. A századforduló idejére nagyobb kikötőkben (Szeged, Szolnok stb.) e rakodómunkán belül is megfigyelhető a továbbszakosodás folyamata. Az oda-vissza, ill. a félútra történő fuvartól függően a rakodómunkások elutaztak a hajóval vagy a kikötőben várták meg a szállítmányt. A búzát általában helybeli zsákolók rakták ki és be, az ömlesztett szállítmányt (pl. homokot) pedig → kubikosok. (A zsákolók külön napszámosokat is fogadhattak a hajóba beszivárgó víz kiszivattyúzására, a kubikosok pedig ún. homokos → csikókat a talicska vontatására.) A rakodómunkák zöme eleinte napszámban (→ napszámosmunka), később inkább szakmányban (→ szakmánymunka) (súly, űrtartalom stb. szerint) történt. Tömeges teheráru ki- és berakását kitűnően szervezett → bandákban végezték, ezeken belül ésszerű munkamegosztást és váltott pihenést biztosítottak maguknak. Hasonló munkamegosztással dolgoztak a kikotrott iszapot szállító sárhajó rendszerint kubikosokból álló rakodómunkásai is. A mező- és erdőgazdaságokban, továbbá bányákban, gyártelepeken és a nagyobb földmunkákon is többféle keskeny vágányú vasutat használtak; az ilyen csillés- és lórés (lowry) munkákon rendszerint kubikosok dolgoztak. Munkamódszereik nagyjából megegyeztek a → kordérakókéval. A rakodómunkásokat megtaláljuk a téglagyári és a fatelepi munkások között is, bár őket éppúgy számíthatjuk → építőmunkásoknak, mint → erdőmunkásoknak. Az erdei fakitermelés szakosodása során is kialakult az anyagmozgatás munkaköre, ez is azonban inkább szállító, mint rakodómunka. A malmi zsákolókon kívül nem ismerjük eléggé az egyéb rakodómunkások életét és munkáját. A hagyományos mezőgazdasági munkákon (aratás, cséplés stb.) belül pedig a rakodómunkák általában nem váltak hivatásos jellegűekké. (→ még: hordár) – Irod. Katona Imre: Átmeneti bérmunkaformák (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914. II., Szerk. Szabó István, Bp., 1965).