zsoltáréneklő madár, a

→ hősmese, amelynek magyar változatai két redakcióra oszlanak. Az első: beteg (síró-nevető szemű) király állapotán csak egy csodálatosan éneklő madár tud segíteni, mely már egyszer birtokában volt. A király három fia a madár keresésére indul. A két nagyobb szívtelenül viselkedik egy rókával (farkassal), s ez kővé változtatja őket (vagy más módon teszi lehetetlenné, hogy útjuk céljához elérhessenek). A legkisebb királyfi megosztja a rókával úti elemózsiáját (vagy meggyógyítja), ezért a róka hozzászegődik útitársul és tanácsadóul (→ csizmás kandúr, a, → hálás halott, a. – a) Segítségével megtalálja az aranymadarat, meg is fogja, de tanácsadója utasítását nem tartja be s emiatt fogságba esik. Innen csak akkor engedik szabadon, ha elhoz egy táltoslovat. – b) A táltoslovat is sikerült megtalálnia és elfognia, de ismét nem tartja be a róka utasítását s ismét fogságba esik. Csak akkor engedik szabadon, ha elhoz egy aranyhajú királykisasszonyt. – c) Az aranyhajú leányt végre sikerül elhoznia. A táltosló gazdájánál a róka átváltozik aranyhajú leánnyá, s ő megy be a királykisasszony helyett. Mikor a királyfi a királykisasszonnyal és a lóval már messze jár, visszaváltozik rókává, és utánuk megy. A zsoltáréneklő madár gazdájánál a róka zsoltáréneklő madárrá változik, s mikor a királyfi az aranyhajú leánnyal, az aranylóval és a valódi zsoltáréneklő madárral már messze jár, visszaváltozik rókává, és utánuk megy (→ hármasság). A legkisebb királyfi a róka határozott tiltakozása ellenére bátyjait életrekelti, megmenti az akasztófától, ezek azonban irigységből kezét-lábát levágják, szemét kiszúrják, s egy kútba vetik (→ Igazság és Hamisság). Otthon azt állítják, hogy ők hozták el a zsoltáréneklő madarat, a madár azonban nem szólal meg, s a király továbbra is beteg marad. A legkisebb királyfi a kút vize vagy a róka segítségével újra visszanyeri szemevilágát és tagjai épségét, s hazatér a királyi udvarba. Jöttére megszólal a zsoltáréneklő madár, énekétől a király és az ország betegei, öregjei meggyógyulnak, megfiatalodnak. A két idősebb testvér elnyeri méltó büntetését, a legkisebb elnyeri a trónt, és feleségül veszi az aranyhajú leányt (AaTh 550). – A nagyon világos szerkezetű redakciónak 17 magyar változata van. A másik redakció sokkal kevésbé egységes, változatai gyakran keverednek más típusokkal. A két redakcióhoz három bevezető motívum kapcsolódik: a) bevezetés: → síró-nevető szemű király, a; b) bevezetés: egy király gyönyörű templomot építtetett és összehív mindenkit, hogy megcsodálják. Egy öreg remete szerint csak akkor lenne igazán szép, ha benne énekelne a zsoltáréneklő madár; – c) (jóval ritkább) bevezetés: a királynak van egy aranyalmafája (rózsafája), melynek termését (virágát) sohasem láthatja, mert mindig ellopja a zsoltáréneklő madár. Három fiát kiállítja őrizni. A két nagyobb elalszik, a legkisebbnek sikerül egy tollát kitépnie (→ Hamupipőke királyfi, → Árgirus). Apja elküldi, hogy hozza el a zsoltáréneklő madarat. A kellőszámú ép, tiszta változat esetén világosabban körvonalazható második forma a b) bevezetésből indul ki. A három királyfi útrakel a zsoltáréneklő madár után. Útelágazáshoz érnek. Három út vezet tovább, a boldogság útja, a mindenek útja és a veszedelem útja (vagy hasonló). A két idősebb a két elsőn, a legkisebb a veszedelem útján folytatja vándorlását. Három öregasszony igazítja útba (→ élet fiatalító vize, az), akiktől táltos lovakat és → mágikus tárgyakat kap. Ezek segítségével legyőzi a kapuőrző sárkányt és megszabadítja a zsoltáréneklő madarat. Kiváltja bátyjait a fogságból, ezek elfogyasztják elemózsiáját s a sajátjukból csak keze-lába levágása és szeme kiszúrása árán adnak. Beledobják egy kútba és otthagyják (Igazság és Hamisság). A zsoltáréneklő madarat magukkal viszik. Otthon azonban nem szólal meg. A kis királyfi a kút vizétől visszanyeri testi épségét s bátyjai után megy. Megjelenésére a zsoltáréneklő madár a templomban énekelni kezd. A király és az ország öregei, betegjei meggyógyulnak, megfiatalodnak. A hűtlen testvérek elnyerik büntetésüket, a legkisebb a koronát (MNK 550B*). A redakciónak 17 – jórészt az AaTh 550 és AaTh 551 típusokkal, de más meserészletekkel is – kontaminálódott változata van. Az újabban feljegyzettek világosabb felépítésűek, ehhez talán hozzájárult Benedek Elek zsoltáréneklő madár c. meséjének országos elterjedése is. A mese egész Európában ismert. K-európai változatai világosabb szerkezetűek, tipológiai szempontból jobban körvonalazhatók. – Irod. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (I., UMNGy, VIII., Bp., 1955); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Földyné Virány Judit: A bodrogközi Láca népmeséiből (Sárospatak, 1957); Andrejev, N. P.: Az orosz mesetípusok Aarne-rendszerű mutatója (MNK, I., Bp., 1960).