turai hímzés | TARTALOM | turák |
Pest m.-i község öltözete. A turai viselet viselet változása a századfordulón indult meg. Ekkor vált általánossá a férfi viseletben az → ellenzős nadrág és a cingombos lajbi a korábbi vászon bükkfagatya és bükkfaing, a → bőrnadrág, a debreceni → guba és → szűr mellett, amelyek a két világháború között el is tűntek a már → pantallóban, → mellényben és újszabású → ujjasokban járó férfiak öltözetéből, akik a vasutaszubbonyt és fehér nadrágot „népviseletként” hordták. Az idős asszonyok mindennapi és az új menyecskék ünnepi öltözetében egy ideig még megmaradt a festőszoknya és a festő → kötény, a széles kecele, a jászberényi → ködmön és a csizma, a → testi ruhákat viszont vászon helyett gyolcsból szabták már, a hazatérő summáslányok kezdeményezésére barhentből varrt alsószoknyákkal szélesítették magukat, és divatba jött a különböző gyári anyagokból készült hosszú szűkujjú női ujjas, a bujka. A turai viselet legszebb darabja, a fehér, lyukashímzéses keményített → vállkendő maradt. Az 1930-as évekig a változások ellenére legkisebb mértékben a női fej viselet polgárosodott, amely aranycsipkés újmenyecske főkötővel, fályollal és menyasszonyok, Mária-lányok koszorújával tűnt ki a környező községek viseletéből. Irod. Fél Edit: A turai viselet (Népr. Ért., 1937); Varga Marianna: Turai hímzések (Bp., 1965).