1. alcsalád: Fácán-formák (Phasininae)

FEJEZETEK

Testük megnyúlt, csőrük közepes hosszú, oldalt összenyomott, orrlikaik tollak közé rejtett. Szárnyuk közepes hosszúságú, erősen kerekített, a kakasok másodrendű evezői néha meghosszabbodtak; a faroktollak – főként a kakasokéi – többé-kevésbbé hosszúak. Csűdjük mérsékelt hosszú, a kakasoké rendszerint sarkantyúval fegyverzett. Fejükön és nyakukon gyakran csupasz helyek láthatók.

A kakasok többnyire különböznek a tojóktól, mert díszesebbek; általában többnejűségben élnek. A tojók rendszerint a földön fészkelnek és sok – részint egyszínű, részint tarka – tojást raknak.

250-nél több fajukat ismerjük; ezek közül mintegy 80 az Újvilág lakója. Új-Zélandban és Óceániában nincsenek fácánok. Elterjedtségük középpontja Közép-Ázsia.

Fogastyúkok (Colinus)

Jól körülhatárolt, mintegy 70 fajt magában foglaló és Amerika földjére szorítkozott a fogastyúkok csoportja. Kicsiny vagy közepes termetű, kecses madarak. Csőrük rövid, igen magas, oldalt összenyomott, az alsó káva széle gyakran fogazott. Sarkantyújuk nincs. Szárnyuk közepes hosszú, de nagyon kerekített. Farkuk 12 kormánytollból áll. Tollazatuk dús; legtöbb fajuk szerényen színezett, de vannak pompásköntösű fajaik is. Valamennyi igen élénktermészetű, gyors futó s elég jó repülő, könnyen megszelidíthető. Szaporaságuk vérmes reményeket ébresztett a honosítással foglalkozó körökben.