állattenyésztés hiedelmei

Az állattartással és a háziállatokkal (baromfi, → disznó, → kutya, → ló, → macska, → tehén) kapcsolatos → hiedelmek, → mágikus eljárások elsősorban az állatok egészségére, szaporaságára, hasznára vonatkoznak. → Mágikus tárgyként, gyógyító, rontó, jósló eljárásokban felhasználják az egyes háziállatoktól származó termékeket (pl. tojás, trágya, tej, vaj, háj, szőr stb.) vagy állati testrészeket, szerveket (pl. csont, szív, koponya stb.). Egyes háziállatok viselkedéséből jósolnak még az időjárásra is. Hiedelemalakok is jelenhetnek meg háziállatok alakjában (→ boszorkány, → garabonciás, → lidérc, → táltos stb.). A hiedelmek és eljárások egyrészt általánosak, vagyis a naptári év bizonyos ünnepei alkalmával az egész közösség számára kötelező érvényűek voltak (pl. pásztorfogadás, bérezés, kihajtás, beszorulás stb., → Szent György napja, → Szent Mihály napja, → Szent Vendel napja, → Dömötör (Demeter) napja, → Márton napja), többnyire ünnepi szokásokkal összefonódva. Másrészt az egyes parasztgazdaságok állattartásának konkrét mozzanataival kapcsolódtak össze (pl. az egyes állatok nevelése, szaporítás, kimustrálás, elletés, őrzés, egybentartás, haszonvétel). Ismeretesek többfajta háziállatra egyaránt vonatkozó hiedelmek és mágikus eljárások is. Ezek egy része az egészség biztosítását szolgálja. Pl. vízkeresztkor az állatokat szenteltvízzel beszentelik, vagy köles körülhintésével óvják őket a → rontástól, boszorkánytól; Szent György napján szentelt mákot szórnak az istálló körül, vagy fokhagymát ásnak az istálló küszöbe alá hasonló okból. Egyes tevékenységek tilalmának meg nem tartása a háziállatok pusztulását okozhatja. Pl. vízkeresztkor tilos varrni, két karácsony között nem lóghat bőr, mert a jószág közt dög lesz.