katartikus rítusok <gör. ’tiszta’ szóból>

tisztító jellegű → rítusok, ill. rítuselemek. Egy részük → naptári ünnepekhez kapcsolódik, más részük az emberi élet egyes fordulóival (→ átmeneti rítusok) kapcsolatos. A gazdasági életben elsősorban az állattartásban játszanak szerepet. A katartikus rítusok fő eszközei: víz, tűz, füst, vessző, zöld ág. A víz tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a vízzel kapcsolatos cselekményeknek. Jelentősége lehet a víz származási helyének is (pl. kútvíz, esővíz, szenteltvíz, harmat, szent kút vize stb.) vagy a beléhelyezett → mágikus tárgyaknak. A vízzel való cselekvés módja lehet: behintés, locsolás, mosdás, → fürdés, vízbe dobás stb. Kiemelkedő szerepe van a víznek a → húsvéti ünnepkörben: → nagypénteki mosakodás, → húsvéti locsolás; de → újév, → vízkereszt, → Szent György napja, → nagyszombat, → pünkösd is alkalmai a vízzel való megtisztulásnak, → egészségvarázslásnak emberek, állatok számára egyaránt. Fontos szerepe van a víznek a → farsangi ünnepkörben is: a → kiszehajtás rítusának katartikus jellege is van. Az emberi élet egyes szakaszaiban főként gyógyító célzattal szerepel a víz különböző formában (fürdés). Megkülönböztetett jelentősége van az első fürdővíznek (→ fürösztés) és az utolsónak: a halott lemosásának, a temetésről visszaérkezők mosakodásának (→ halál). A → tűzgyújtással kapcsolatos katartikus rítusok legjelentősebbje a nyári napfordulón gyújtott → Szent Iván-i tűz. A népszokásokban tisztító gonoszűző (→ gonoszűzés) célzattal szerepel a tűz farsangkor, amikor szalmabábú formájában égetik el a telet (→ téltemetés); a húsvéti ünnepkörben ilyenek a → Pilátus-égetés vagy Júdás-égetés, a → húsvéti határjárás alkalmával gyűjtött máglyatüzek. Az emberi élet egyes szakaszaiban is szerepel a tűz gyógyító, tisztító célzattal; lehet ilyen jellege pl. a → lakodalmi tűznek is. (→ még: tűz) A → füstölés, → vesszőzés, valamint a lármázás (→ zajkeltés) egyéb jelentésük mellett sok esetben tekinthetők katartikus rítusoknak is. A katartikus rítusok között kell megemlítenünk az önmegtartóztatást és a → böjtölést is. – Irod. Szendrey Zsigmond: A magyar népszokások ősi elemei (Ethn., 1940); Heiler, F.: Erscheinungsformen und Wesen der Religion (Stuttgart, 1961).