R
- Rábaköz
- rábaközi hímzés
- rábaközi viselet
- rabének, rabnóta
- rablómese
- rablótörténet
- rablóvőlegény
- rabmunka
- rabnóta
- ráböjtölés
- rabszabadító
- rabvágás
- rác dobóháló, rác pendelháló, rokolyaháló
- rácháló
- racka
- rác vejsze
- Radákovics József
- Ráduly János (Korond, 1937–)
- ráf
- ráfosháló
- ragadványnév
- ráhúzás, kontrafaktum
- raj
- Rajczy Mihály (Mezőcsát, 1817–? 1869)
- Rajeczky Benjamin (Eger, 1901–)
- rajthúzli, gombos nadrág (Kecskemét)
- Rákóczi Ferenc
- Rákóczi-induló, Rákóczi-mars
- Rákóczi kesergője
- Rákóczi kis úrfi ballada
- Rákóczi-mars
- Rákóczi-nóta
- rakodó, lóger
- rakodómunkás
- rakonca
- rakott guba
- rakszekér, stráf-szekér
- rámás tükör
- Rampsinitus
- ráncos ködmön
- rántás
- rántócska, ostoros, sudarazás
- ráolvasás
- Rapsonné vára
- rátét, applikáció, metélés
- rátótiáda
- ravatal
- ravatalozás
- rázott
- reális mese, realisztikus mese
- realisztikus történet
- realizmus
- rece
- rececsipke
- recitatív, recitatívo
- redakció <(lat. ’szerkesztés’>
- réf
- reformátusok
- refrén <fr. refrain ’visszacsengés’>
- refrénes ballada
- rege
- regelő hétfő
- reggeli
- régi dunántúli hímzések
- régies
- régi felföldi hímzések
- regina
- reginás tapogató
- regionális etnológia
- régi stílus
- régi stílusú népművészet
- régi táncstílus
- régi tiszántúli hímzések
- „régi ülés”
- regölés
- regös
- regösének
- regössíp
- regruta, besorozott legény
- regrutabál, katonabál
- regrutanóta
- Reguly Antal (Zirc, 1819–Buda, 1858)
- réjja
- rejtekbe látó királykisasszony, a
- rejtezés
- rejtvény
- rekesz
- rekesztőhalászat
- rékli
- rekonstrukció
- reliktum
- reliktumterület
- remélés
- reménylő
- remete és angyal, a
- Rendcsillag
- rengő pad
- renyhe ménes
- répa (lat. Beta vulgaris)
- répavágó
- repce (lat. Brassica napus L. ssp. oleifera [Mtzg.] Sinks.)
- repedtsarkú
- repertoár
- Réső Ensel Sándor (Pest, 1833–Bp., 1899)
- restaurálás
- rest fonóleány, a
- rest macska, a
- Rest Miska, a fiú, akinek minden kívánsága teljesül
- részarányosság
- részegség csúfoló
- részelés
- részesarató
- részes juhászat
- részesmunka
- részes szőlő
- résztelek
- réteg
- rétégetés
- rétes
- Réthei Prikkel Marián (Csém, 1871–Balatonfüred, 1925)
- Réthy László (Szarvas, 1851–Arad, 1914)
- réti állattartás
- réti hadnagy
- réti harmatkása
- réti szállás, szénaállás, szénáskert
- Rétköz
- rétpásztor
- rétszabadulás
- rettegés
- retyerutya
- rév
- révbíró
- reverzális
- révész, révbíró
- révhajó
- révi kerámia
- revival
- révülés
- rezálás, rezá
- Rézalja, Rézvidék
- rézdudások
- rezeda (lat. Reseda odorata
- rezesbanda
- rezgő csárdás
- rézkarc
- rézkonty
- rézműves
- rézöntő, sárgarézműves
- rezsina
- rézveret
- Rézvidék
- ribiszke, ribizli (lat. Ribes rubrum)
- Richter M. István (Mátyás) (Németpróna, 1865–Bp., 194?)
- rideg állattenyésztés
- rideg pásztor, szilaj pásztor
- ridike
- rigászó
- rigmus
- rigolírozás, rigolozás
- rikótozás, rikongatás
- rím
- rimaszombati bútor
- rímpótlék
- rina
- ringetőfa
- ringli
- ritka cigánytánc
- ritka csárdás
- ritka legényes
- ritka magyar
- ritmus <gör. rhütmosz ’folyás’>
- rituális futás
- rituális királygyilkosság
- rituális táncok
- rítus <lat. vallási intézkedés, szokás, szertartás>
- rítusének
- rizs (lat. Oryza sativa)
- robot
- robotjegy
- rocska
- Rohan-Csermák Géza, Csermák (Bp., 1926–Kanada ?1976)
- Róheim Géza (Bp., 1891–New York, 1953)
- rojtkötés, rostkötés, macramé munka
- róka és a holló, a
- róka és a szőlő, a (variációi: a nyúl és a kékkáposzta, a macska és a kolbász stb.)
- rókafarkú köles (lat. Setaria italica)
- rókamálas mente
- rókatánc
- rokka
- rokolya, rokolla
- rokolyaháló
- rokonság
- rokonsági csoport
- rokonsági terminológia
- római katolikusok
- románc
- romániai magyarok
- románok
- romonyai hímzés
- rongyguba
- rongypokróc
- rontás
- rontás elhárítása
- rontás másra hárítása
- rontó bábu
- Roska Márton (Magyarköblös, 1880–Bp., 1961)
- rossz feleség
- rosta
- rostaforgatás
- rostakészítés
- rostapénz, menyasszonytánc-pénz
- rostatánc
- rostavetés
- rostecset
- rostfésülés
- rostkötés
- rostminőségek
- rovás
- rovásadó, királyi adó, portális adó
- rovásírás, székely rovásírás
- rozetta
- rozmaring (lat. Rosmarinus officinalis
- rozs (lat. Secale cereale
- rózsa (lat. Rosa
- Rózsa Sándor (Szeged, 1813–Szamosújvár, 1878)
- Rózsa és Ibolya, Rózsa és Viola
- rózsafüzér
- rózsavíz
- rozsnyakazás
- rőf, réf
- rögtönzés
- Römer Béla (Szeged, 1912–)
- rönkjegy
- rönkszekér
- röpdal
- röpike
- röpke szó
- röplap
- röptetők
- rőt
- rövid kasza
- rőzsehordó
- rubato
- rúd
- rudas
- rudasfa, rudashordó rúd
- rudasló
- rudaspányva, botospányva
- rúdfej
- Rudolf, Ludolf, Ludó (1858–1889)
- rúdravaló
- rúdszárnya
- rugdalógereblye
- rúgott barát
- ruha
- ruhajegy
- Rumy Károly György (Igló, 1780–Esztergom, 1847)
- ruszin, ruthén
- Ruszkovics István (Gálocs, 1867–Baktalórántháza, 1958)
- rücső
- rühzsírtartó