L
- láb
- labahaj
- Lábán-kinetográfia
- lábas
- lábasház
- lábastarisznya
- lábbeli
- lábbó
- lábbőr, habda
- labda
- labdajáték
- lábfa
- labirintus-tánc
- lábnyom
- lábóhorog
- lábravaló
- lacikonyha
- lacipecsenye
- láda
- ládaágy
- ládacsapda
- ládatakaró, ládaterítő, ládaruha
- ladik
- ladikszekér, deszkás szekér
- laftoló
- lagzi
- lagzifazék, lagzis fazék
- lajbi
- lajbispendely
- Lajos Árpád (Párizs, 1911–Miskolc, 1976)
- lajt
- Lajtha László (Bp., 1892–Bp., 1963)
- lajtorja
- lakat
- lakatos
- lakodalmas
- lakodalmas fazék, lagzis fazék, lagzifazék
- lakodalmas ház
- lakodalmas játék
- lakodalmi alakoskodás
- lakodalmi díszek és jelvények
- lakodalmi ének
- lakodalmi étkezések
- lakodalmi gazda
- lakodalmi kalács
- lakodalmi konyha
- lakodalmi mulatság
- lakodalmi táncok
- lakodalmi tisztségviselők
- lakodalmi tűz, hajnaltűz
- lakodalmi verseny
- lakodalmi zászló
- lakodalom
- lakodalom költészete
- lakókamra
- lakos
- lakóutca
- L alaprajzú ház, görbe ház
- Lambrecht Kálmán (Pancsova, 1889–Pécs, 1936)
- Lámek
- lámpás, lámpa
- lánc
- lancafa
- láncalja, lánc
- láncfa, lázsafa
- Lánc, lánc, eszterlánc
- láncmese, láncvers
- láncosbot
- láncöltéssor
- láncszakító játék, „Adj király katonát!”
- láncszem
- lánctánc, füzértánc
- láncudvar
- láncvers
- Lánczy Gyula (Pest, 1850–Bp., 1911)
- Láng János (Battonya, 1907–Bp., 1978)
- lángelő
- lángos, langalló
- lantorna
- Lányi Ágoston (Csót, 1923–)
- lányok vasárnapja
- láp
- lapáttánc
- lapátütés
- lápi bot
- lápi kút
- lápirtás
- lápmetsző
- lapockás tánc, lapáttánc
- lápolás
- laposkötél-szövő
- Lápos mente
- laposöltés
- láptalpaló
- laptoló
- lármafa
- lármázás
- laska
- lassú
- lassú csárdás
- lassú magyar
- lat
- látó
- látófa
- látomás
- látómester
- látópohár
- latorének
- latorkert
- látott hal
- latrikánus költészet
- láz
- lazahorog
- Lázár István (Székesfehérvár, 1861–Nagyenyed, 1915)
- lázsiás, lázsia
- lazsnak
- leány, aki aranyvirágot lépik, a
- leányavatás
- leánybanda
- leányélet
- leányfejviselet
- leányillem
- leánykérés
- leánykifőzés
- leánykoma
- leánylopás
- leánynegyed
- leánynéző
- leányszöktetés
- leányvásár, leánynézővásár
- lebbencs
- lebegő ujjas
- lébényi kocsi
- lebzsi
- lécka
- lécvázas bútor
- ledolgozás
- lefekvés
- legátus <lat. küldött, követ>
- legelő, mező
- legelőbér, fűbér
- legelőelkülönítés
- legelőjog
- legelőszabadulás
- legelőtársulat
- legeltetési bizottság
- légely
- légelyhordó
- legenda
- legendaballada
- legendamese
- legényavatás
- legénybíró
- legénybúcsú
- legénycéh
- legénycímer
- legényélet
- legényes
- legényeste
- legényfogó
- legényjáró napok, legényeste
- legénykoma
- legénykompánia, legénykoszorú
- legfiatalabb fiú joga (lat. junioratus, minoratus, ultimogenitura)
- legidősebb fiú joga (lat. majoratus, primogenitura)
- légy
- légy teremtése, a
- Lehel kürtje
- léhés
- lehetetlenségi formula
- léhó
- Lehoczky Tivadar (Fucsine, 1830–Munkács, 1915)
- Lehtinen Ildikó, Lukács (Budapest, 1948–)
- leírás
- leíró rokonsági terminológia
- lejtő, lejtős
- leköszönés
- lekvár
- lélek
- lélekmelegítő
- lélekváltság (lat. donum pro salute animae)
- lélekvesztő
- lelencgyerek
- lelenctartó asszony
- leltár
- len (lat. Linum usitatissimum)
- lende
- lendergáló
- lengyelek
- lengyelke
- Lengyel László-játék
- lengyel tánc
- lenmunka
- Lenore
- lentörő sulyok
- lepcsánka
- lepedő
- lepedőalj
- lepedőbetét
- lepedőszél, lepedővég, lepedőfiók
- lepelbölcső
- lepény
- lepénykenyér
- lépezés
- leplező vadászat
- lépmetsző
- lepő, lepiháló
- lépő
- lépőcsapda
- lépőkölyű
- leppencs
- lepüdző
- lerúgó
- lesháló
- lesőháló
- lesők
- lesüllyedt kultúrjavak elmélete
- leszármazók (lemenők) öröklése
- lészás nádtető
- leszerelőnóta
- letartórúd
- levelensült
- leveles
- levélírás
- levélsíp
- leves
- levetkőzés
- levirátus
- liba
- libertinus <lat. liber ’szabados, szabad’>
- libucütő
- lidérc
- lidércfény
- lidércnyomás
- likkerezés
- liktorozás
- lilázás
- liliom, fehér liliom (lat. Lilium candidum)
- Limbeck Ferenc, írói nevén Limbay Elemér (19. sz. második fele)
- lineáris rokonság
- lippentős
- líra <gör. lüra ’kisebb hárfaszerű hangszer’, ’dalköltészet’>
- lírai ballada
- liroepikus műfajok
- liszt
- lisztlopó
- lisztpép
- ló (lat. Equus caballus)
- lóalakoskodás
- lobogós ujjú ing
- lóca
- lócatakaró
- locenfa
- lóci viselet
- Lóczy Lajos (Pozsony, 1849–Balatonarács, 1920)
- ló egere
- lófogatolás
- lóger
- lógos koma
- lóháti kosár
- lóhere
- lókapa
- lókoponya
- lókoponya ülőke
- lombon való vontatás
- lombtakarmány
- lomozómalom
- longa méta
- lópipa
- lopó, borlopó, lopótök, tök
- lopójáték
- lópor
- lopótök
- loptoshalász
- lósapka
- lószőrmunka
- lovagballada
- lovaglás
- lovas dereglye
- lovaskötél
- lovaslegény
- „lóvá tesz”
- lóverseny
- lóvezető
- lőcs
- lőporszaru, lőportartó, porszaru
- Lőrincz László (Szilvásszentmárton, 1939–)
- Lőrincz Pál (Karancskeszi, Nógrád m., 1871–?)
- Lőw Immánuel (Szeged, 1854–Bp., 1944)
- Luby Margit, Benedekfalvi (Nagyar, 1885–Bp., 1976)
- lucabúza
- lucalepény
- Luca napja
- lucapogácsa
- lucaszéke
- lucázás
- lucerna (lat. Medicago sativa)
- ludak a tarlón
- ludányi viselet
- Lúdas Matyi
- Ludatonátusz
- lúdgége
- Ludolf, Ludó
- ludvérc
- Lugossy József (Felsőbánya, 1812–Debrecen, 1884)
- lúgozás
- Lukács Károly (Balatonboglár, 1882–Bp., 1954)
- luntra
- lusta asszony, a
- Lükő Gábor (Komárom, 1909–)
- lükü
- lyuggalás
- lyukasfa
- lyukasszék
- lyukba terelgető
- lyukhímzés, lyuggalás
- lyukpince