E, É
- ebagos
- ebéd
- ebédkosár
- ebhiten élés
- Ébner Sándor
- ecetkészítés
- Ecsedi István (Debrecen, 1885–Debrecen, 1935)
- Ecsedi-láp
- Ecsedy Csaba (Munkács, 1942–)
- Ecseri Lajos (Szentes, 1860–Szentes, 1938)
- ecsetes díszítés
- edény
- edényes
- edényhordó kendő
- Éder Xavér Ferenc (Selmecbánya, 1727–Besztercebánya, 1773)
- édesgyökér (lat. Glycyrrhiza glabra L.)
- efezusi özvegy, az
- Ég a gyertya, ég
- Ég a karám!
- égben járás, égben járás keresztvízért
- égbolt
- egér és az oroszlán, az
- egeres tánc
- egérütő
- egész eke, egész gazda
- egész gazda
- egészhelyes gazda
- egészkezes
- egészségvarázslás
- egész tutaj
- egészvágás-szekér
- égetett jegy
- Égető Melinda (Bp., 1941–)
- égettbor-bíró
- égig érő fa
- égiháború
- égitestek fogyatkozása
- égitestsógorok
- Égitestszabadító
- egres
- egresleveles minta
- egri bútor
- egri kiskocsi
- egri szekér
- egybeltelkes rendszer
- Egyedem-begyedem
- egyedi műalkotás
- „egyeles” vászon
- egyenesági rokonság, ági rokonság, lineáris rokonság
- egyéni munka
- egyéniség és közösség
- egyéniségkutatás
- egyenlő osztály
- egyensúlyi helyzet
- egyesgyerek
- egyes járom
- egyetemes néprajzi kutatás
- egyet mondok, kettő lesz belőle
- egyház
- egyházatya
- egyházi népének
- egyházkelő
- egyházkerület
- egyházkör
- egyházkövetés
- egyházmegye
- egyke
- egymezős rendszer, örökmező, permanens rendszer
- egysejtű ház
- egyszakaszos dal, egyversszakos dal, monostrofikus dal
- (egyszemű) óriás megvakítása
- egyszerű körjáték
- Egyszer volt Budán kutyavásár
- Egyszer volt, hol nem volt...
- egyszólamúság, monódia
- egytagos tagosítás
- egytálétel
- egytelkes nemes, kurialista, hétszilvafás nemes
- egyvér
- éjféli mise
- éjjeliőr-ének, éjjeliőr-kiáltás
- éjszaka
- ékcsapda
- eke
- ekeföld, ekealja
- ekehúzás, rituális
- ekekapa, kapálóeke, lókapa
- ekeló, csúszó, kabola
- ékesítés
- ekhós szekér
- eklézsiakövetés, egyházkövetés
- ékrovás, rovás, rovátkolás, kristálymetszés
- ékszer
- eladó lány
- eladott lány
- elásott kincs
- elátkozott vár (kastély, templom, kocsma, malom)
- elcsalt feleség
- elcsináltatás, elhajtás
- Eldorádó <spanyol: el dorado ’aranyozott’, átvitt értelemben ’aranyország’>
- elégetett hűtlen asszony
- elejbőr, előbőr
- elekötő
- élelmesláda
- élelmiszer-tartósítás
- elemi gondolat
- eleségesláda
- eleségestalyiga
- éléspénz (lat. census culinaris)
- élesztő
- élet
- Élet (hetilap)
- élet- és halálvize
- életesház
- életfa
- élet fiatalító vize, az
- életkor szerinti tagozódás
- életrajzi elbeszélés
- életre-halálra jó barátok
- életvize
- eleven csomó
- elhálás
- „élifántos” (elefántos) minta
- eljegyzés, jegyváltás, kézfogó
- eljegyzési ajándék
- elkárhozott királykisasszony, az
- elkárhozott lélek
- elkülönítés, segregatio <lat.>
- ellentét, antitézis <gör.>, kontraszt <fr.>
- ellenzőpénz
- ellenzős nadrág, magyar nadrág
- ellető
- Elmélkedő Konrád
- élménytörténet
- előadás
- előadó
- előbőr
- előénekes, énekvezető, énekes ember (asszony)
- előfogat, forspont <ném. Vorspann>
- élőföld
- előhaj
- élő-haló (forrasztó) fű (víz)
- élő holttest
- előírás
- előjel
- előkertes beépítés
- előleg, előpénz
- előleges vétel
- elöljáróság
- előmunkás
- előöltés
- előpárta
- előpénz
- előrepedző horog
- előrím
- előruha
- előttem világosság, hátam megett sötétség
- elővásárlási jog, elővételi jog
- előzőre halászat
- elrabolt lány, az, törökrabolta lány, komáromi szép lány
- elrejtezés
- elsajátítás
- első bíró
- első foglalás
- első kihajtás
- első leány
- első legény
- elsőrészes
- első személyes előadásmód
- elsőszülött
- első tej
- eltemetés
- elválasztás
- elvált asszony, elvált ember
- Elvesztettem zsebkendőmet
- elvetélt gyerek
- emberábrázolás
- ember életideje, az
- emberfeletti erejű személy
- ember formájú köpű
- emberhajcsár
- emberhám
- emberi test
- emberkaszáló rét
- emberkereskedő, emberhajcsár, embervásárló, ügynök
- emberpiac
- embertan
- ember teremtése
- embervágó rét, kaszás rét (lat. falcastrum, falcatura)
- embervásár, emberpiac, munkáspiac, koplaló, köpködő
- embervásárló
- emelőhalászat
- emelőpohár
- Emese
- emlékfa
- emléktor
- emse
- endogámia <gör.>
- ének
- énekelt mese
- énekes
- énekes asszony, imaasszony
- énekes ember
- énekes gyermekjáték, énekes táncos gyermekjáték, énekes játék, dalos játék
- énekes koldus
- énekeskönyv
- énekesrend
- énekmondó, énekes
- énekvezető
- engobe [angób] <fr.>
- enyhely
- eperfa (a Tiszántúlon), szederfa (a Dunántúlon) (lat. Morus)
- epika <gör. ’elbeszélő költészet’>
- epikolírikus műfajok
- epikus proverbium
- epikus ráolvasás
- epikus törvények
- építőáldozat
- építőanyag
- építőmunkás, építőipari munkás
- epizód
- eplény, zepliny
- eposz <gör. ’ének’>
- épületmonda
- érczúzó
- Erdei Ferenc (Makó, 1910–Bp., 1971)
- erdei legelő
- erdei lények
- erdei szállás
- Erdély, Erdélyország, Erdélység (románul Ardel, Transilvania, németül Siebenbürgen)
- Erdélyi János (Nagykapor, 1814–Sárospatak, 1868)
- Erdélyi Zsuzsanna (Komárom, 1921–)
- erdélyi bútor
- erdélyi cifraszűr
- Erdélyi Fiatalok
- erdélyi háztípus
- Erdélyi Hegyalja
- erdélyi magyar népviselet
- Erdélyi Mezőség
- Erdélyi Múzeum
- Erdélyi Múzeum-Egyesület
- Erdélyi Néprajzi Tanulmányok
- erdélyi pásztorművészet
- erdélyi szászok
- erdélyi szekér
- Erdélyi Tudományos Intézet
- Erdély Népei
- erdész
- Erdész Sándor (Szob, 1929–)
- erdő
- Erdőalja
- erdőbíró
- erdőfelügyelő
- erdőgazdálkodás
- Erdőhát
- erdőispánság
- erdőjárózás
- erdőjog
- erdőmester
- erdőmunkás, famunkás
- erdőóvó
- erdőőr, erdőpásztor, erdőrontó
- Erdős Kamill (Bp., 1924–Gyula, 1962)
- erdőtelkes falu
- Erdővidék
- eredeti telek
- eredetmagyarázó mese
- eredetmagyarázó monda, aitiologikus monda, természetmagyarázó monda
- ereklyetartó kép
- ereszalj
- eresztett pép
- eresztőháló, állítóháló, lesháló
- eresztőhorog
- ergológia, tárgyi néprajz
- erjedés
- erjesztett gabonalé
- érmelegítő
- Érmellék
- Ernyei József (Bélaudvarnok, 1874–Bp., 1945)
- ernyő, gyékény
- erődtemplom
- Erős János, Kilenc
- Erősmintavas, Sebesmintaszél, Mindentudó
- Erre csörög a dió
- érsekcsanádi szőttesek
- érsekcsanádi viselet
- erszény
- érvágó
- eseménymagyarázó monda
- esettanulmány
- eskü
- esküdtbíró
- esküvő
- esküvői dal
- esküvői menet
- esküvőre hazatért vőlegény
- eső
- esőabrosz
- esővarázslás
- esti ének
- északi háztípus, palóc háztípus
- Esze Tamás
- eszkatológikus mondák <gör. ’végső dolgok’ szóból>
- eszközös játék
- eszközös táncok
- eszközváltás
- eszmei község
- eszrő
- esztam
- esztena, isztina, sztina
- esztenaközösség
- esztergált díszítés
- esztergályos, csutorás, kupás
- esztétikum <gör. ’észlel’ igéből>
- esztrenga, dranka, fejőkarám, isztronga, kosár, lécka, sztronga
- esztrengahajtó
- ételhordó, baket
- ételhordó rúd
- ételszentelés
- etető, zabló
- etetőrács
- Ethnographia
- Ethnographia Füzetei
- Ethnológiai Közlemények
- Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn
- étkezések napi rendje
- etnikai csoport
- etnikum
- etnikus specifikum
- etnobiológia
- etnobotanika
- etnocentrizmus
- etnogenezis
- etnográfia <gör. ’nép’+’írás’ szóból>
- etnohistória
- etnokulturális csoport
- etnolingvisztika <gör. ’nép’+lat. ’nyelv’ szóból>
- etnológia
- Etnológiai Adattár
- etnológiai evolucionizmus
- etnosz <gör. ’nép’>, etnikum
- etnoszemiotika
- etnoszociológia
- etnozoológia
- étolaj
- étrend
- Eustachius-legenda
- evangélikusok
- Éva teremtése
- evési próba
- evező, evedző, dalladzó
- evolúció, kulturális, fejlődés
- evolucionizmus, etnológiai
- evőeszköz
- evőszék
- exogámia <gör.>
- exorcizmus
- extenzív állattenyésztés
- extenzív gazdálkodás
- extraneus <lat.>, idegen, vidéki
- ezópusi mese, ezópi mese, aiszóposzi mese, tanító mese, fabula
- Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Faluja